Aztán elgondolkodom hogy nekem mi az olasz zeném. Természetesen Andrea Bocelli, Ennio Morricone, Eros Ramazotti, Pavarotti, aztán pár éve még mindig ők viszik a pálmát, ezért elkezdek keresgélni, mert utánuk is születtek emberek és kell egy generáció még akik olaszul énekelnek. És nem magamra gondolok ahogyan a fürdőszobában énekelek vagy a Felicitára amit már mindenki énekelt, és sajnos az Ave Máriát lenyúlta Schubert pedig az jó olasz eredeti lehetne, főleg most karácsonykor. Madonna, Lara Fabiani, Frank Sinatra, és "tuti" hogy minden legnagyobb énekes ereiben csörgedez olasz vér.
Hallgatom a ritmikus, melankólikus, kicsit lusta olasz dalokat, és előttem van az életérzés, a minden heppi, a mama úgyis megvéd, ha meg nem akkor szomorkodjunk egy kicsit, mondjuk el dalban a szerelmi csalódásunkat és utána kutya bajunk, mert ha kiénekeljük magunkat, az gyógyír mindenre.
És most, karácsony előtt pár nappal fontos a zene, hogy kikapcsolódjunk, hogy feltöltődjünk, hogy elengedjünk.... kicsit elérzékenyültem, úgy kell nekem.
Az olaszoknak a karácsony az újjászületés, a felfrissülés, a szeretet, az összetartozás, a család, a meghittség, az eljövetel, a beteljesedés, a Bambino, a Mammma....
Na jó, végig arra melegítettem be, hogy Black Sabbath koncert lesz június 13-án a Verona Arénában Ozzy Osbourne-nel, óriási karácsonyi meglepi lehetne, a reality show-juk után még a nők is megszerették. Ozzy, a színpad ördöge... Sharon nélkül....
Erre még "certamente" van jegy.... A fa alá.
Addig keress rá kis irományomban szereplő dalokra és hallgasd végig..... Mert ma mindenki legyen egy kicsit olasz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése