
Huszonötödikén feldíszítve a fa olaszéknál, a hétfogásos étel előkészítve, nyüzsög a konyha, a két lány egyfolytában beszél egyszerre, hozzá a mammma rövid de velős hozzászólásai, konyhapult tele "pásztával" és paradicsom ezer felhasználási lehetőségeivel kereken, pürének, felszeletelve, olajban aszalva, a levegőben rozmaring és bazsalikom citrompermetbe ágyazva, a tészta kel, a pannakotta sül, a hal még úszik, a fiúk faragják a fát, a gyerekek pedig vonatosdit játszanak a nappali-konyha-emelet és előszoba útvonalon, az egész házat belepi az élet amitől nem hallani a hangzavart.
Nem is annyira az ajándékok, mint a tény hogy együtt a család, az asztalt körbeüljük és beszélgetünk, nevetünk. Mert mindig tudunk nevetni. Az emlékeken, az ízeken, cuppogva és kéjes gyönyörrel nyögdécselünk minden egyes falat megfordításakor a szánkban, leöblítve Jupiter vérével. Reggel óta kóstolás, ízlelgetés, nevetés, sírás, felszólítómód, szerelmi vallomás, enyhe káromkodás, már amennyit a szent ünnep megenged és mindezt aláfesti a folyamatos gesztikuláció ami nélkül értelmetlen a legtisztább olasz irodalmi megfogalmazás is.
Én így képzelem a karácsonyt olaszéknál, ahol minden az evésről szól és az érzelmek színes játékáról azon a skálán, ahol perceken belül el lehet jutni a legmélyebb szomorúságból a legboldogabb katarzisig.
És ha már az ételeknél tartunk, és még rá bírunk gyúrni a karácsonyi kulináris élvezetekre, akkor ezt az életérzést megtapasztalhatjuk toszkán főzőtanfolyamainkon ahol a híres olasz borokat használva főzhetünk Vito séffel, borokat kóstolhatunk a Chianti vidék egyik legszebb kastélyában, pincelátogatásainkon egy brunellói pincészetben ami szakértők szerint TOP 10-es listán vezető helyet foglal el az olasz borvidékek között, sajt ihlette ételek a Maggiore tónál, főzőtanfolyam Rómában ahol kipróbálhatjuk a Dolce Vitát, ahol ha már nem tudunk betelni, akkor tegyük a lovat az asztalra, a lányt meg mellé, és pattanjunk egy Vespára igazi rómaiként, desszertnek pedig Cannoli Siciliána Mariától Ericében, ahol Vénusz született, vacsorára pedig ajánlott Antica Focacceria San Francesco étterme Palermóban..... Jaj, ki ne felejtsem Mamma Lucia pizzáit Nápolyban és a limoncellót, majd valahogy beosztjuk, 365 napunk lesz rá egész évben, és nem kell minden ízlelőbimbónkat jövő karácsonyra tartogatni!